A Demyxil egy tubusos, bőrre kenhető krém volt nálam, fehér és közepesen sűrű állaggal. Azért próbáltam ki, mert a lábfejemen és a lábujjaim között visszatérő hámlás, viszketés és pirosság jelent meg, és leginkább azt vártam tőle, hogy gyorsan csillapítsa a viszketést.
Reggel és este kentem, nagyjából hat héten át. Zuhany után mindig alaposan megszárítottam a bőrömet, külön a lábujjaim közét is, mert rögtön rájöttem, hogy nedves bőrön csak csúszkál, és nem érzem rendesen beszívódni. Borsónyi mennyiséget nyomtam ki, és vékonyan eloszlattam a problémás részen meg egy kicsit körülötte is. Nekem ez a rész volt fontos, mert a gond sosem éles határral jelentkezett.
A használat elején volt pár dolog, ami nem tetszett. A kupak néha elfordult a kezemben, és ilyenkor könnyen túl sok krém jött ki. Az első napokban enyhén csípett is, főleg ha a bőr már repedezett volt, de ez pár perc alatt elmúlt. Ha túl vastagon kentem, reggelre felpuhult a bőr, és ezt nem szerettem.
Az első három-négy napban nem láttam nagy változást. A viszketés talán kicsit csendesebb lett, de ezt még betudhattam annak is, hogy jobban figyeltem a szárításra és a zoknicserére. Azt viszont már az első héten észrevettem, hogy a krém nem hagyott zsíros, tapadós érzetet, és a papucs sem csúszott rajta. Ez nálam sokat számított, mert a legtöbb krémet pont emiatt utálom.
A második hét környékén jött az első egyértelmű javulás. A bőrpír csökkent, a hámlás finomodott, és nem jött le nagyobb darabokban. A viszketés ekkor már ritkább volt, főleg napközben. Este még néha előjött egy kellemetlen bizsergés, amikor meleg volt a paplan alatt, de nappal már sokkal könnyebb volt vele együtt élni.
A harmadik és negyedik hét volt nálam a legjobb szakasz. A lábujjak közti rész kevésbé lett érzékeny, és ha edzés után kicsit izzadt is a lábam, nem csípett úgy, mint korábban. Zuhany, alapos szárítás, kenés, és másnapra nem lett rosszabb. Nekem ez volt a legnagyobb előny, mert pont a visszaesések miatt kezdtem el használni.
Az ötödik-hatodik hétre a helyzet stabilizálódott, de nem lett tökéletes. A pirosság nagy része eltűnt, a viszketés ritka lett, viszont a kisujjam mellett egy kis száraz, érdes rész megmaradt, és néha még mindig volt enyhe hámlás. A körmömön nem láttam látványos változást sem, szóval erre én nem számítanék tőle. Két este a harmadik héten ki is maradt, mert későn értem haza. Ezt direkt leírom, mert a valóságban nálam sem ment minden nap hibátlanul.
- Az első napokban enyhén csípett, főleg repedezett bőrön.
- Ha túl vastagon kentem, reggelre felpuhította a bőrt.
- A körmömön nálam nem hozott feltűnő változást.
- A rendes lábhigiéniát nem váltotta ki, a szárítás és a zoknicsere maradt.
Az illata nekem enyhén friss, kicsit mentolos benyomást keltett, de nem volt erős. Ha közvetlenül utána zoknit húztam, néha furcsa, kevert szagot éreztem, mintha az anyag megtartotta volna a krémet. Lehet, hogy ez csak az én zoknijaimnál volt ilyen.
Én annak ajánlanám, aki enyhébb vagy közepes lábfej- és lábujjközti viszketést, hámlást és pirosságot szeretne csillapítani, és tényleg rá tud szánni naponta kétszer pár percet. Sportolás mellett is hasznos lehet, mert nálam az izzadás után is segített rendezettebb állapotban tartani a bőrt. Óvatos lennék vele, ha valakinek nagyon érzékeny a bőre, vagy már egy sima testápoló is csípni szokott. Akkor is érdemes figyelni, ha a bőr nagyon sérült vagy repedt, mert nálam ott jobban csípett. Komolyabb, elhúzódó tüneteknél én inkább megnézetném szakemberrel, mi áll a háttérben.
Én valószínűleg megvenném újra, de nem csodamegoldásként, hanem egy használható krémként, ami pár hét alatt érezhetően lejjebb vitte a viszketést és a pirosságot. Nekem akkor működött a legjobban, amikor következetesen használtam, és közben a szárításra is figyeltem.